NÖVÉNYVÉDELEM
Sokan a növényvédelem alatt a vegyszeres permetezést értik, de ennél sokkal komplexebb feladatról van szó, ráadásul az egyoldalú kémiai növényvédelem ártalmas az embernek, a hasznos élőlényeknek, szennyezi a vizeket és a talajt.
Az első és legfontosabb, hogy a kert tervezője rendelkezzen megfelelő talaj és növényismerettel.
Amennyiben a megfelelő tápanyag ellátottságú talajba kerül a növény, a neki megfelelő környezeti adottságokkal rendelkező helyre, emellett pedig rendszeresen ellátjuk tápanyagokkal, akkor ellenállóvá válik a fertőzésekkel, kórokozókkal, valamint az időjárási viszontagságokkal szemben.
Gondozásunk alatt figyeljük a növényeket és amennyiben azt tapasztaljuk, hogy hiánybetegség vagy esetlegesen kártevő támadta meg, akkor azt azonnal jelezzük feléd és a leghatékonyabb és egyben a legtermészetesebb módszereket fogjuk ajánlani.
Tápanyag-utánpótlás
A növényeknek egészséges fejlődésükhöz energiára van szükségük, amelyet a fényből, levegőből, vízből és a talajból nyernek ki.
A legszükségesebb tápanyagok: nitrogén, foszfor, kálium, magnézium, vas.
Nitrogén:
A nitrogénre a növénynek a klorofill-képződéshez van szüksége, a nitrogén elengedhetetlen a hajtások, levelek növekedéséhez, zöld tömeg képzéséhez. Hiánya miatt lassul a növekedés, a levélzet sárgás-zölddé válik (klorózis), majd sárgul, megbarnul és lehull. Az első tünetek inkább az idősebb leveleken jelentkeznek. A növény növekedése lassul, a növény veszít díszítő értékéből. A nitrogén a talajban gyorsan mozog, a túlzott nitrogén-adagolás a növényt károsító hatása mellett a talajvizet is szennyezi. A nitrogén túladagolása csökkenti a virágzási hajlamot, a növények szövetei fellazulnak, nagyobb zöld tömeget fejleszt, ezáltal nő a párologtatása, vízigénye, csökken az ellen-állóképessége a kórokozókkal szemben és a környezeti hatásokkal (hőmérséklet, fagy) szemben is. A gyümölcstermő növényeknél a túladagolás mértékétől függően akár el is marad a termés.
Foszfor:
A foszfor serkenti a generatív részek (virágzat és magvak) képződését, erősíti a gyökérzetet. A talajban gyakorlatilag nem mozog, felvétele erősen függ a talaj pH-jától. Hiányát jelzi a gyenge gyökérzet, a kevés virág, illetve a levélerek, szárak pirosodása, barnulása, az idősebb levelek lilásra színeződnek. Túladagolása miatt mikroelem-hiány (pl. cink, vas, mangán, réz) alakulhat ki a növényekben, a növény nitrogénhiány jeleit mutatja.
Kálium:
A kálium erősíti a sejtfalakat, szabályozza a vízháztartást, növeli a növény ellen-állóképessége, szárazságtűrését, a vesszők beérését segíti, virágképződést fokozza. Hiánya elsősorban az idősebb leveleken látszik, a levélzet széle barnul, pöndörödik, hullik.
A forgalomban lévő összetett tápoldatok címkéjén az összetételt egy 3 számból álló számsorozat adja. Ez a fő összetevők mennyiségét mutatja. Az első szám a nitrogéntartalmat adja meg, a második a foszfor (foszforpentoxid P2O5), a harmadik a káliumtartalom (káliumoxid K2O).
A 3 fő tápanyag mellett a növényeknek elengedhetetlen szükségük van mezo- és mikroelemekre is, amelyek kis mennyiségben, de nélkülözhetetlenek az egészséges fejlődéshez, erősítik a növény A növények éppen aktuális állapotának megfelelő tápoldatos keveréket állítjuk össze és juttatjuk ki kertjébe, akár egész éven át. , szárazság- és fagytűrését, a virág- és terméskötődést, a színintenzitást fokozzák.
Magnézium:
A magnézium nélkülözhetetlen a fotoszintézishez. Hiánya először az idősebb leveleken jelentkezik, a levélerek közötti világos foltok keletkeznek, az erezet zöld marad.
Vas:
A vas a növényi anyagcsere-folyamatért felelős enzimek alkotórésze, nélkülözhetetlen a klorofillképződéshez. Hiányát a fiatal levelek sárgulása jelzi, különösen meszes talajon gyakori.
A tápanyag-utánpótlás általános szabályai:
A növények tápanyagigénye a fejlődési időszakban megnövekszik, a nyugalmi időszakban azonban csökken, ennek megfelelően a vegetációs időszakban gyakrabban, a nyugalmi időszakban ritkán táp-oldatozzunk. A növények nyugalmi időszaka nem mindig télre esik, ez fajtánként változó.
Beteg növényeket nem szabad tápoldatozni, kivéve, ha a betegség oka a tápanyaghiány.
A kiszáradt növényeket először tiszta vízzel öntözzük meg. Száraz földlabdára ne öntsünk tápoldatot!
A tápoldatozás egyenletesen történjen, ha időszakonként egyszerre sokat adunk, utána hosszabban semmit, a növények gyengévé válnak, a kártevőkkel szemben kevésbé ellenállóak.
A növény beszerzésekor, mindig kérdezzünk rá a növény tápanyagigényére. Minden növénycsoportban vannak kivételek, például egyes pálma- és páfrányfélék sóérzékenyek, csak fele mennyiségű Levéldísznövény tápoldat adagolása javasolt.
Átültetés, átrendezés után két hétig ne tápoldatozzunk! Hagyjunk időt a növénynek, hogy megszokja új környezetét!
A levelükkel díszítő növények magasabb nitrogéntartalmú tápot igényelnek.
A virágzó növényeknek a foszfor és kálium magasabb arányát kell biztosítani.
A csüngő növények, mint pl surfínia, lobélia, bakopa, farkasfog és a citrusfélék vasérzékeny növények, kiemelt vas-utánpótlás nélkül sárgulnak, nem fejlődnek.
Az örökzöld növényeknek sok magnéziumra van szükségük, hogy lombozatuk színe a fajtára jellemző maradjon.
A kaktuszoknak és szukkulenseknek nitrogénszegény összetételre van szükségük, mert a nitrogén-túladagolás a szöveteket fellazítja, ami a kaktusz pusztulásához vezethet.
Betegségek kezelése
Vírusok
Különböző elváltozásoknak az okozói, melyek károsítják a növényeket, pl. sárga vagy sárga pöttyös, barnás csíkos, torzult, mozaikos, foltos vagy kifakult erezetű levelek.
A szár, a levelek és a virág torz, a növény visszamarad a fejlődésben, vagy törpe növésű lesz. Terjedhetnek virágporral, hazavihetjük a beszerzett szaporítóanyaggal, palántával. A szerszámaink által okozott sérüléseken átterjedhet a betegség az ép növényre, leggyakoribb vírusvektorok a rovarok.
Védekezés: A vírusoktól fertőzött növényt meggyógyítani nem lehet, ezért csak a fertőzés megelőzésére tehetünk lépéseket. A szívó kártevők a beteg növényről a másikra telepedve átvihetik a kórokozót, ezért ezek elszaporodását meg kell akadályozni. Vírusmentes szaporító alapanyagokat vásároljunk. A fertőzött növényt az állományból emeljük ki és égessük el.
Baktériumok
Lágy rothadás
A baktériumos lágy rothadás a növény nyirkos, nedves, párás részeit, elsősorban az ilyen helyeken lévő sérüléseket fertőzheti meg.
A sérüléseket okozhatják szívó, rágó rovarkártevők, de a gondatlan művelés közben a szerszámok is felsérthetik az ép részeket. A gyenge ellenálló képességű, túlöntözött, túlzottan megműtrágyázott növények között a kórokozó gyakrabban jelenik meg és terjed el. A fertőzést a sárguló levelek jelzik.
Védekezés: Vásároljunk fertőzésmentes növényeket, és tartsuk jó kondícióban azokat. Csapadékos időben növényeinknek nagyobb figyelmet szenteljünk, mert a sikeres védekezés a probléma korai felismerésével egyszerűbb. A beteg részeket távolítsuk el úgy, hogy az egészséges részekre ne vigyük át a fertőzést, majd égessük el.
Gombabetegségek
Levélfoltosság
A levélfoltosság általánosan elterjedt gombabetegség, elsősorban nedves körülmények között fertőz. A leveleken apró sárga vagy barnás foltok jelennek meg. Ha nem védekezünk, a gombák tönkretehetik a leveleket, és az elhanyagolt növények egy része elpusztulhat.
Védekezés: Egészségesen, jó kondícióban tartsuk növényeinket. Tartsuk tisztán a kertet, mert a betegséget okozó spórák a fertőzött leveleken a kerti szemétben is áttelelnek, A régi, elhalt leveleket vágjuk le a növényekről, és égessük el.
Sajnos nem kerülhető el a vegyszeres védekezés, amit már kora tavasszal szükséges elkezdeni. A rézpótló permetezőszereket
(Dithane M 45, Zineb, Orthocid, Buvicid stb..) felváltva és egymással kombinálva használhatjuk. A permetszerek alkalmazásában kérje szakemberek segítségét.
Lisztharmatgomba
A leveleken és a fiatal hajtások felszínén, főleg nyáron és ősszel, a száraz időszakokban jelennek meg a lisztes, fehér bevonatot képző gombák. A fertőzött részek eltorzulnak, a növény pedig legyengül a fertőzés következtében.
Védekezés: Kéntartalmú, kénpótló vagy szisztematikus gombaölő szerekkel permetezzünk a fertőzés észlelésekor.
Rozsdabetegség
A rozsdabetegség leggyakrabban a muskátlit, az oroszlánszájat és az őszirózsát fertőzi meg. A betegség jellemző tünetei a levélen, a száron, kis dudorok formájában megjelenő, sárgásbarnás szinű spóratelepek. Az erősen fertőzött levelek elpusztulnak.
Védekezés: A beteg leveleket égessük el. Mésztartalmú, rézpótló vagy szisztematikus gombaölő szerekkel permetezzünk, az érzékenység figyelembevételével.
Szürkepenész
Ez a betegség csapadékos, párás időben rendkívüli kártételekre képes. A megtámadott növény hajtásán, levelein, de a virágon is szürke molyhos penészfoltok hatalmasodnak el.
Védekezés: A fertőzött részeket távolítsuk el, ha szükséges, az egész növényt égessük el. A betegség megfékezésére jól beváltak a felszívódó (szisztemikus) gombaölő permetszerek.
Peronoszpóra
Ez a gombabetegség szerencsére az egynyári és évelő növényeket ritkábban fertőzi meg. Főleg nedves, esős időben terjed. A levél felszínén sárgás foltok észlelhetők, míg a fonákján szürkés bevonat található. Erős fertőzés esetén a növény kondíciója leromlik.
Védekezés: A fertőzés észlelésekor réztartalmú, rézpótló vagy felszívódó szerekkel kéthetente permetezzük a növényt.
Fuzárium, hópenészbetegség
A fenti betegség főleg a fűféléket és némelyik virágzó növényt is megbetegíti.
Védekezés: Réztartalmú, rézpótló vagy felszívódó permetszereket alkalmazhatunk.
Palántadőlés
Ez a gombabetegség a fiatal növényeket fertőzi meg a gyökéren és a talaj fölötti szárészen. A leírt helyen a szár megbarnul, és elsorvad, a palánta eldől. Gyorsan terjed a fertőzés, ezért az észlelés után azonnal szükséges elkezdeni a védekezést. Ritkább vetés esetén megfelelő szellőztetéssel a betegség nem képes elhatalmasodni. Védekezés: Permetezzük le a palántákat (Dithan M 45 vagy Orthocid) gombaölő szerekkel.
Hervadás
Amikor növényeink annak ellenére is hervadni kezdenek, hogy kertünk talaja nedves, nagy valószínűséggel egy veszélyes talajlakó gomba fertőzte meg növényeinket.
A kórokozó a talajban él, a gyökéren át jut a szervezetbe, és ennek következtében válnak működésképtelenné a szállítónyalábok a szarban.
Védekezés: A beteg növényt nem tudjuk meggyógyítani, azt el kell távolítani az állományból. Javasolt a talajcsere vagy az erre a betegségre érzékeny fajok (őszirózsa, margitvirág) mellőzése a virágágyásból.
Fekete gyökérrothadás
A fertőzött növény levelei megsárgulnak, majd hervadnak,a gyökerek megfeketedve elpusztulnak. Ettől a betegségtől leggyakrabban a muskátlik és a kerti oroszlánszájak szenvednek
Védekezés: Talajcserével vagy évente változó helyre történő, körültekintő kiültetéssel (vetésforgó).
Szívó kártevők
Ezek a kártevők legyengítik a növényeinket. A kártétel miatt a fejlődés lelassul, egyes növényi részek vagy az egész növény torzul. A szívó kártevők terjesztik a különféle betegségeket is (pl. vírusok, baktériumok).
Levéltetvek
A kártevők 1-3 mm nagyságú, zöld, fehér, szürke, sárga, fekete színű, kolóniában élő rovarok. Általában a fiatal hajtások csúcsán vagy a levelek fonákján növényi nedveket szívogatnak. Az ürüléküktől fényes, ragacsos a növény. Ez az ürülék a hangyák kedvelt tápláléka, gyakran szaporodnak el rajta a különféle penészgombák.
Védekezés: Kevés kártevő jelenléte esetén megoldás lehet erős vízsugárral leverni, vagy puha anyaggal letörölni a kártevőt. Készíthetünk házilag káliszappanoldatot, vagy főzhetünk csalánlevet, de erős fertőzés esetén csak vegyszeres permetezéssel (Pírímor) küzdhetjük le.
Atkák
Hosszabb ideig tartó, egyenletesen meleg, száraz időjárás esetén szaporodnak el. A kártevők apró, piros, sárgás, zöld, barna vagy fekete színű, pókszerű rovarok, gyakran csak nagyítóval láthatóak. A hajtáscsúcson vagy a levelek fonákján szívogatnak, melynek következtében a levelek torzulnak, elsárgulnak és lehullanak. Jellegzetes tünet a finom pókhálószerű szövedék a fiatal részeken. Védekezés: Enyhe télen nagy számban telelhetnek át a kártevők, ezért kora tavasszal, metszés után tél végi lemosó permetezés (Biola, Agrol, gyümölcsfaolaj) szükséges. Száraz, meleg időjárás esetén öntözzük, zuhanyoztassuk gyakran a növényeket. Tenyészidőben atkaölő permetszerekkel (Mitac, Nissuron stb.) Védekezhetünk.
Pajzstetvek
A gyakran mozdulatlan kártevő 1-5 mm nagyságú, kerekded, zöldes-sárgás barna pajzs alatt szívogatja a növény nedveit. Újabban megfigyelhető változat a viaszos pajzstetű, mely vatta szerű bevonata alatt elrejtőzve még a vegyszeres védekezést is megnehezíti. A leveleket és a szárat károsítják. Erős fertőzés esetén a növény Fényessé, ragacsossá válik az ürüléktől, melyen penészgombák szaporodhatnak el.
Védekezés: Kis egyedszámnál a kártevőket levakarhatjuk a növényeinkről, ezután káliszappanoldattal alaposan permetezzünk. Erős fertőzöttség eseten kora tavasszal olajtartalmú permetszerekkel (Biola, Agrol, gyümölcsfaolaj) védekezzünk, tenyészidőszakban felszívódó rovarölő szereket szükséges alkalmazni.
Tajtékos kabóca
A kifejlett rovar rózsaszín, 3-4 cm nagyságú. A kártevő jelenlétét a száron található habos, ragacsos anyag teszi bizonyossá. Ebben a védőburokban fejlődnek ki a rovar lárvái, a növény nedveit szívogatva táplálkoznak. Gyakran rakja petéit a lángvirágokra és a margitvirágra.
Védekezés: A habot mossuk vagy törüljük le, aztán rovarölő szerrel permetezzünk.
Rügypoloska
A rügypoloska 5-6 mm nagyságú, zöld színű rovar.
Legkomolyabb kártételét a dáliákon tapasztaljuk. E nedvszívó poloskák jelenlétéről a ráncos, torz levelek, elszáradó bimbók vagy a féloldalasan kinyílt virágok tanúskodnak.
Védekezés: Rovarirtó szerekkel történik.
Üvegházi molytetű
1-2 mm nagyságú fehér rovarok. Ha megmozdítjuk a fertőzött növényt, a molytetvek felröppennek, és egy közeli helyre rejtőznek el. Általában a levélfonákon szívogatják a növény nedveit, a levelek megsárgulnak és lehullanak.
Védekezés: Gyenge fertőzés esetén megoldás a csalánfőzettel vagy a káliszappanoldattal való permetezés. Tömeges elszaporodása esetén felszívódó rovarölő szert szükséges alkalmazni.
Rágó kártevők
Hernyók
Különféle fajok hernyói számára jelentenek táplálékot a virágágyi dísznövények. Egyes fajok megrágják a leveleket és a szárat, mások a leveleket összesodorva bebábozódnak a dísznövényeken.
Védekezés: Kis egyedszám esetén szedjük össze a hernyókat, nagy kártétel esetén felszívódó rovarölő szerrel permetezzünk.
Gyökérrágó férgek, lárvák és hernyók
Gyökérrágó lepke hernyója
Vincellérbogár lárvája
Bagolypille hernyója
Cserebogárpajor
Drótféreg
Védekezés: A fenti kártevők ellen a talajba bedolgozott talajfertőtlenítő rovarirtó szerek jelentik a védekezés hatékony lehetőségét.
Gyászszúnyogok
Az apró fekete rovarok ártalmatlanok, de a lárvák a fiatal palánták gyökereit rágva oly mértékben károsíthatnak, hogy jelentős veszteség lesz a végeredmény.
Védekezés: Mérsékelt, de elégséges öntözés beállításával, rovarölő szerek használatával.
Földibolha
Talajban élő, néhány mm nagyságú, fekete színű ugró rovarok leggyakrabban a fiatal keresztes virágú növényeket károsítják. A növény levelein, szárán okoznak sérülést a rágásukkal, aminek következtében a fiatal növények gyakran elpusztulnak.
Védekezés: A levélen megjelenő első lyukak észlelése után rovarölő szerekkel védekezzünk.
Fülbemászók
A fülbemászók éjjeli kártevők, napközben elrejtőzve pihennek a talajban vagy más árnyékos, nyugodt helyen. Gyakran a virágokat károsítják, csúffá rágva a sziromleveleket. A dáliák, a rézvirágok, a violák és a margitvirág károsul rendszeresen általuk.
Védekezés: Szedjük össze a rovarokat amennyiben túlzott mértékben elszaporodnak, rovarölő szerekkel védekezzünk.
Aknázólégy
Az apró lárvák károsítanak, kirágjak a levél belső, zöld szöveteit. A rágott részek kezdetben fehér színűek, később kiszáradva megbarnulnak. Nagy egyedszám kártétele esetén a növények elpusztulhatnak.
Védekezés: Felszívódó rovarölő permetszer alkalmazásával.
Ászkarákok
A kert hűvösebb részén, nyirkos helyen gyakran találunk a téglák, rönkök alatt apró, szürke 5-10 mm nagyságú, szelvényezett, tojásdad páncél alakú, lapos rovarokat. Ha napközben megzavarjuk, a fény elől azonnal elbújnak. Éjszakai kártevők, számtalan virágos kerti növény zöld részeit rágják.
Védekezés: Éjszakai permetezéssel, amikor a rovarok aktívak.
Csigák
A meztelen- és a házas csigák is a növény zöld részeivel táplálkoznak. Jelentősebb kártételre a meztelencsigától számíthatunk. A kisebb, fiatal növényeket teljesen lerághatja. Kártételét a leveleken rágott lyukak és a fénylő, nyálkás „lábnyoma” jelzi. Jelenléte a sűrű ültetésű, árnyékos, nyirkos, párás, vizes helyeken gyakori.
Védekezés: A kereskedelemben megvásárolható csigaölő szerek rendszeres használatával megakadályozható a tömeges elszaporodás.
Vincellérbogár
A szürkésfekete, 1 cm-es méretű, éjjel aktív kártevő a leveleket rágja. A lárvaalak a talajban él, és a gyökereket pusztítja.
Védekezés: Éjjel, lámpa fényénél összeszedhetjük a növényeket rágó egyedeket, vagy rovarölő permetszerrel irthatjuk. A lárvákat parazita fonálférgek telepítésével hatékonyan elpusztíthatjuk (Nematop)
Emlősállatok
Vakond
Száraz időszakban a rendszeres öntözés a pázsitban vagy virágágyásokban az elszaporodó rovarok után kutatva bosszantó kárt tud okozni a gyökerek durva károsításával.
Védekezés: Ne pusztítsuk el az állatot, vakondcsapdával fogjuk be, és másokat nem zavaró helyen engedjük szabadon. Elemmel működő elektromos vakondriasztó készülékkel távol tarthatjuk az ágyásoktól.
Egy szezonban ajánlott kétszer lemosó permetezést végezni a szezon kezdetekor tavasszal, illetve végéhez közeledve ősszel. Baktériumos és gombás betegségek ellen réztartalmú szereket ajánlatos használni, ugyanis a réz erősebbé és ellenállóbbá teszi a szöveteket. A lisztharmat, atkák, tetvek ellen kéntartalmú szereket alkalmazhatunk.
Védjük a talajt a permetezéskor úgy, hogy terítsünk fóliát a permetezendő fák alá!
Ősszel a lecsorgó réztől, tavasszal az olajos szerektől kell megvédeni a kertünk talaját. A réztartalmú gombaölők (valamennyi nehézfémsó) kicsapják a talaj mikroszervezetinek a fehérjéit, az olajos rovarölők bevonják és megfullasztják azokat. Ezzel a gyakorlattal, a saját talajunkat tesszük meddővé.
Hatóanyagok:
A réztartalmú lemosókat az őszi lombhulláskor használhatunk, de akár ismételhetünk is vele
rügypattanáskor, azoknál a fásszárúaknál ahol a gombák, baktériumok okozzák a gondot. Számtalan
hatóanyag közül választhatunk pl. rézszulfát, rézhidroxid, tribázikus, rézoxid, rézoxiklorid, stb.A kéntartalmú lemosókat a lisztharmatfertőzésre érzékeny növényeknél használhatjuk és gyérítő hatással van az
atkákra is.A paraffinolajat vagy növényi olajat tartalmazó rovarölőkkel pajzsteveket, levéltetveket, egyes
atkafajokat és még számos a kéregrepedésekben áttelelő rovart gyéríthetnek. A III. kategóriás rovarölő
szerek közül kiestek pl. azok a készítmények (Bi 58 EC, Unifosz 50 EC, stb.), melyekkel a nyári
permetezések során kordában tartottuk a pajzstetveket. Mára viszont felszaporodtak. Ahol nyáron
gondot jelentettek, ott most válasszanak inkább az olajos készítmények közül.Réz+olaj, kén+olaj, réz+kén+olaj és réz+kén összetételben is kaphatóak lemosók. Előnyük, hogy
kényelmesen, egy menettel több ellenséget is gyérítünk. Az olaj egyben segíti a gombaölő hatóanyagok
kéreghez tapadását is.Néhány nedvesítőszer lemosáskor is használható, növelik a permetlé szétterülését, tapadását. Ilyen pl. a
Wetcit, a Silwet Star, stb. A Biosol-Káliszappan tapadásfokozó, de önmagában is bevált károsítók
eltávolítására, 1-2,5 %-os dózisban.
Permetezés (díszcserjék, díszfák, örökzöldek, gyümölcstermő növények esetében)
Segítségünkkel kerted rövid időn belül biodiverz kerté válhat!
Hogyan?
1. Talajvizsgálat
Megvizsgáljuk a beültetendő terület talaj típusát. Agyagos, savanyú, meszes, homokos? Az is elképzehető, hogy egy területen belül több talajtípus is előfordul. Az eredménytől függően indulunk el a növénytársítások tervezésével.
2. A megfelelő növényt a megfelelő helyre
Már ismerjük a talaj típusát. Ezt követően olyan növényeket választunk, amelyek az adott talajtípusban megfelelően fognak fejlődni és hosszútávon egészségesek tudnak maradni. Jól alkalmazkodnak a helyi éghajlati viszonyokhoz. A kertben elfoglalt helyét is annak megfelelően válaszjuk ki, hogy az adott növénynek a jövőben mennyi napsütésre, árnyékra, vízre, tápanyagra lesz szüksége ahhoz, hogy egészséges és szép látványt nyújtson kertjében.
3. Változatos növényfajok
Tervezéskor a különböző növényfajok változatosságára törekszünk. Szinteket hozunk létre, oly módon, hogy kombináljuk a magas fákat, közepes cserjéket, virágzó évelőket, gyógynövényeket, fűféléket és alacsony talajtakarókat. A virágzási szempontot is figyelembe vesszük és olyan növényeket választunk, amelyek különböző időszakokban virágoznak, így a beporzók egész évben találnak nektárt.
4. Ökológiai egyensúly
A növényállomány tervezése során ügyelünk arra, hogy az ökológiai egyensúly megmaradjon. Madáretetőket, itatókat, fészkelőhelyeket és roverhoteleket helyezünk ki a kert különböző részein, annak érdekében, hogy a madarak hosszú távon segíthessék a rovarok és egyéb kártevők természetes kontrollálását a kertjében.
5. Direkt mulcsolás, komposztálás
A kertgondozások során a direkt mulcsolást alkalmazzuk. A metszések során keletkezett ágakat, leveleket, virágfejeket, örökzöldeket lehetőség szerint helyben ledaráljuk és visszaterítjük az ágyásokba, hogy azok tovább képezzék a humuszréteget. A komposztálás segít a kertben keletkező szerves anyagok újrahasznosításában, így természetes trágyát biztosítunk a növények számára.
Figyeld meg és élvezd a kerted!
Ahogy a kerted fejlődik, figyeld meg, hogyan változik, és milyen új állatok és növények jelennek meg. A biodiverzitás megteremtése nemcsak esztétikai, hanem oktatási élményt is ad, mivel közelről megismerheted a helyi ökoszisztéma működését.
Szeretnél több életet a kertedbe?
Copyright © 2026 FeFoGarden
Kapcsolat
Fekete Szilvia, Exkluzív kert- és parkmenedzsment